Pedagógiai program

1.     Az óvoda adatai az Alapító Okirat szerint

2.     Bevezető

2.1.                    A katolikus óvoda küldetése

3.     Isten gyermekei, katolikus óvodakép

3.1.                    Gyermekkép

3.2.                    Óvodakép

4.     Az óvodai élet megszervezésének elvei

4.1.                    Személyi feltételek

4.2.                    Tárgyi feltételek

4.3.                    Az óvodai élet megszervezése

5.     Katolikus óvodai nevelés általános feladatai

5.1.                    Az egészséges életmód kialakítása

5.2.                    Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

5.3.                    A hitre nevelés

5.4.                    Óvodai nevelés feladatai az anyanyelvi nevelés tükrében

5.5.                    Az értelmi nevelés, differenciált fejlesztés megvalósítása

6.     Az óvoda tevékenység formái

6.1.                    Hitre nevelés

6.2.                    Játék

6.3.                    Velünk élő néphagyományok

6.4.                    Ének, énekes játék, zene

6.5.                    Vizuális nevelés

6.6.                    Mozgás

6.7.                    A külső világ tevékeny megismerése

6.8.                    Munkajellegű tevékenységek

6.9.                    A tanulás

6.10.               A fejlődés jellemzői az óvódás kor végére

7.     Gyermek- és ifjúságvédelem

8.     Szülők, gyermekek és óvodapedagógusok együttműködése

1.    Az óvoda adatai az Alapító Okirat szerint

1.1.         Az intézmény neve: Szent Anna Katolikus Óvoda

1.2.         Az intézmény székhelye: 1047 Budapest, Liszt Ferenc u. 18. 

1.3.            Az intézmény típusa: Napköziotthonos óvoda (3 óvodás csoport, 3-7 éves korúak, max. engedélyezett létszám: 60 fő)

1.4.            Az intézmény alapításának helye és ideje: 1014 Budapest, Úri u. 62. 2002. szeptember 1.

1.5.         Az intézményben a nevelő-oktató munka megkezdésének ideje:

 2002.szeptember 15.

1.6.         Az intézmény alapítója: Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, az Újpesti Szent István Plébánia közreműködésével 

1.7.          Az intézmény fenntartója:

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (1014 Bp.Úri u.62.). A fenntartói jogokat az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye megbízásából az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága (továbbiakban EKIF) gyakorolja.

1.8.         Az intézmény felügyeleti szerve:

A szakmai felügyeletet az EKIF, a törvényességi felügyeletet a Budapest Főváros IV.kerület Újpest Önkormányzat jegyzője gyakorolja.

1.9.         Az intézmény jogállása:

A Magyar Katolikus Egyházon belül működő önálló jogi személy. Képviseletére az intézmény vezetője jogosult

1.10.    Az intézmény alap és kiegészítő tevékenysége:

Alaptevékenység: Budapest IV. kerületének lakossági igényeit figyelembe véve a kerület egyházközségeihez tartozó gyerekek keresztény szellemű óvodai nevelése-oktatása, napközi otthonos ellátásuk, ált. iskolára történő előkészítésük.

1.11.    Az intézmény gazdálkodási jogköre:

Az EKIF által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik.

1.12.    Az intézmény feladatainak ellátását szolgáló vagyon:

A Budapest Főváros IV.ker. Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, 1047.Bp.Liszt F.u.18.szám alatti ingatlan melyet az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye bérleményként az Intézmény elhelyezésére használ.

Az intézmény működéséhez szükséges ingóságok, melyek az Intézménybe 2002.szept.1-je után az EKIF által kerülnek beszerzésre és elhelyezésre, az Intézmény tulajdonát képezik.

Az intézmény vagyona feletti rendelkezési jog:

A Budapest Főváros IV. kerületi Önkormányzat illetékesének és az EKIF igazgatójának a jogköre.

Az Intézmény vezetőjének kinevezési rendje:

Az óvoda vezetőjét a fenntartó nevezi ki. Felette a munkáltatói jogokat az EKIF igazgatója gyakorolja.

-         A vezető kinevezése során az Újpesti Szent István Plébánia plébánosának véleményezési joga van.

2.    Bevezető

A keresztény nevelés alapja a Biblia, amelyben Isten szólt:

„Teremtsünk embert képünkre és hasonlatosságunkra…” TER.1.26.

Ez az Isten végtelen szeretete és lehetősége a fejlődő embernek. Az ember nyitott a végtelenre, egyszeri és megismételhetetlen személy. Képes megismerni és alakítani önmagát és a világot, Istentől rendelt feladata, hogy kibontsa azokat a lehetőségeket, amelyeket Isten a teremtéskor neki ajándékozott.

Az ember élete kezdetétől különböző fejlődési szakaszain keresztül felmutatja azokat a fejlődési szakaszokat, érvényesülni akaró képességeket, amelyek lassan öntudatra ébresztik. Fejlődése során tapasztalja meg önmagát, a többi embert, természeti környezetét. Fokozatos öntudatra ébredése során fedezi fel személyi szabadságát, s az ezzel járó felelősségvállalást. Testi, lelki, szellemi fejlődése tárja fel léte, élete értelmét és célját: egyéni, Istentől kapott ajándékainak kifejlesztését embertársai javára, s ez által Isten szeretetének felragyogtatását a teremtett világ számára.

Óvodánk Budapest IV. kerületében, Újpest központjában helyezkedik el. 2002-ben az önkormányzat egy bezárásra ítélt óvodaépületet ajándékozott az egyháznak, hogy abban katolikus óvodát létesítsen. A keresztény közösség nagy örömmel kezdett az óvoda megszervezéséhez. 2002. szeptemberében a közösség tagjainak gyermekeivel az óvodapedagógusok, a szülők és az óvodát fenntartó Esztergom-Budapest Főegyházmegye Katolikus Iskolák Igazgatóságának segítségével megnyílt az első csoport. 2003. szeptemberében a harmadik csoportban is elkezdhették a gyermekek az óvodai életet. Óvodánk három csoporttal működik, a létszám maximum 60 fő. A gyermekekkel óvodapedagógusok foglalkoznak, csoportonként 2 fő, az óvónénik munkáját csoportos dadusnénik segítik. A gyermekek étkeztetését a Junior cég segítségével oldjuk meg. A melegítőkonyhában egy konyhai dolgozó látja el a tálalás és mosogatás feladatait.

Óvodánkat Szent Annáról, Szűz Mária édesanyjáról neveztük el.

Szent Annát keleten már a 4. századtól tisztelték, nyugaton pedig a 10. században kezdett kialakulni kultusza. 500-ban Konstantinápolyban ugyanis templomot épített tiszteletére Jusztinián császár, de XIII. Gergely pápa tette általánossá 1584-ben az ünnepet. Szent Anna a bányászok, hajósok, anyák, szülő anyák védőszentje. Szent Anna Szent Joakimmal együtt a házastársak védőszentje és segítője.

Példája: Az Isten iránti végtelen szeretet adta Máriát és Jézust a világnak!

Óvodai nevelésünk célja, hogy ez a végtelen szeretet épüljön a gyermekek és általuk szüleik lelkébe is.

2.1.         A katolikus óvoda küldetése

 „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet”. (Máté 28,19)

A katolikus óvoda küldetése a társadalom felé:

Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése alapvető magatartása, lelkisége kell, hogy legyen a Krisztust követő embernek. Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdeni. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot. Jézus Krisztus evangéliumában egészen meg van az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai nevelésnek. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék. A misszionálás egyik eszköze a katolikus óvoda, melyben a nevelés és a tanulás megalapozása folyik.

A katolikus óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettségig nevelő intézmény. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti tankötelessé válik. (LXXIX.tv.6§., 24§. 2.ill 1.bek.)

Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás során az óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására.

2.1.1.      A katolikus óvoda küldetése a pedagógus felé

A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az óvodákat, amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek a nevelési feladatuk teljesítésében.

A katolikus óvodában a pedagógusoknak ki kell tűnniük helyes tanításukkal, és becsületes életükkel. Az óvoda a céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat, sőt az óvoda minden munkatársát is áthatja a katolikus küldetéstudat. Óvodánk nem csupán keresztény intézmény, hanem katolikus lelkiséggel és szellemiséggel is kell, hogy rendelkezzék.

Kell, hogy legyen katolikus pedagógia is!

2.1.2.      A katolikus óvoda küldetése a gyermek felé:

A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozni mindazoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja „saját képére és hasonlatosságára”, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie és megvalósulásában segíteni. A gyermek fejlődése során az ismereteket, a tapasztalatokat környezetéből szívja magába. A vele kapcsolatban lévő felnőtt feladata, hogy olyan környezetet teremtsen a gyermek köré, amely segíti érdeklődését, mozgatja belső kreativitását, és utat nyisson Isten szavának.

„Törvényemet belsejükbe helyezem, szívükbe írom be.” (Jeremiás 31,33)

2.1.3.      Az Egyház nevelésre irányuló alapelvei

Az Egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló küldetésének megvalósítása során főként, azokkal az eszközökkel él, amelyeket maga Jézus Krisztus bízott rá. Fölhasználja azokat az eszközöket is, amelyek különböző korokban, és különféle kultúrákban alkalmasak arra, hogy természetfölötti céljához közelebb segítsék, és előmozdítsák az emberi személy kibontakozását. Az Egyház különleges eszközt lát közoktatási intézményeiben a teljes ember kiformálására.

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissium Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét:

„Az egyháznak is feladata a nevelés sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek.”

A katolikus óvoda része az Egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitrenevelés területén. Amikor a katolikus nevelésről szólunk, - Jézus által adott küldetésről van szó, tehát szükséges megfontolni:

-         a Szentírás tanítását, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apostoli küldetést

-         az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit

-         a zsinati dokumentumokat és a pápai megnyilatkozásokat

2.2.         A Szent Anna Katolikus Óvoda nevelési programjának elkészítésekor figyelembe vettük:

-         a Szentírást

-         az óvodai nevelés országos alapprogramját

-         az Egyházi Törvénykönyv idevonatkozó részeit

nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét

3.    Isten gyermekei, katolikus óvodakép

3.1.         Gyermekkép

 „A keresztény ember számára a gyermek Isten ajándéka, az élet folytonosságának láncszeme. Az Isten adta természet és erkölcs törvényei szerint lép az életbe, és az Isten adta törvények szerint kell belőle embert fejleszteni. Érték, mert fejlődő életbimbó, érték, mert Istentől származik, érték, mert halhatatlan lélek lakik benne.” /dr. Marczell Mihály/

A gyermek a jövő számára bontakozó élet, melynek egy része jól látható.

A lélek rejtett életerőinek megismerésével a gyermekben lappangó hajlamokat fel kell kelteni. Ebben a keltegető munkában helye van a magvetésnek és a gyomlálásnak is. A lélek tökéletes kifejlődése akkor valósul meg, ha új és új adatokkal gazdagodik, és feltárulnak a gyermek sajátságai.

Gyermek világa fejődésre teremtett világ. A gyermek fejlődése során a dolgok egészét szintetikusan fogja fel. Minden, ami a környezetében megjelenik, hatással van rá. Élete elő szakaszában a tapintás, ízlés, szaglás, majd hallás, látás, s később az ember kritériuma, a beszéd és az alkalmazkodó képesség segíti megismerő tevékenységében.

A gyermek a pszichikus világot is észleli és érzékeli, átél olyan mélységeket, melyek szemmel nem láthatók. Ahhoz, hogy éntudata fejlődjön, szüksége van a környezete reakcióira, a szociális tükörre. Környezetével való kölcsönhatásra van szüksége ahhoz, hogy tudja, hogy ő van. 

Élete első éveiben a testi és lelki fejlődése szinte párhuzamos. A kívülről felé áramló elvárás, a szeretet, a figyelem, az öröm, a béke kedvezően hat a saját ritmusa szerinti fejlődésre. Környezete mintáit, normáit megismeri, elfogadja, és lassan beépíti saját személyiségébe.

3.2.         Óvodakép

A katolikus óvoda is arra rendeltetett, hogy a teljes ember kiformálásán munkálkodjék. Ezt a célt a keresztény világszemlélet szerint igyekszik elérni. Az óvoda azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az óvodai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben. Ezért az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé, és egyúttal végső céllá. A katolikus óvoda a családias szellemre épít, módszere a prevenció, melynek belső tartalma a szeretet és a bizalom. Ezek mind megkívánják a nevelő állandó jelenlétét, mely az együttlét vidám, bensőséges légkörében biztosítja a gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlődését. Az igazi jelenlét közös tevékenységre, játékra, párbeszédre motivál. Ezeken keresztül tapasztalja meg a személyére irányuló tiszteletet, elfogadást, szeretetet, és megbecsülést. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéniségének kibontakoztatását.

A katolikus óvoda épít népének keresztény értékeire, hagyományaira, és átörökíti azokat a gyermek tárgyi, értelmi, szellemi és lelki világába.

A katolikus óvoda az Egyház kis része. Átlépi saját népének határait, s mivel minden embert testvérként él meg, segíti a másság, a kisebbségi önazonosság érvényesülését. A katolikus óvodai nevelésben kiindulópont: a gyermek a család és a pedagógus számára Isten ajándéka.

Embereszménye: Krisztus mértéke szerinti élet alapozása

Nevelési célok:

-         Istenkép kibontakoztatása a gyermek lelkében a keresztény pedagógus példája nyomán

-         Feltétel nélküli szeretet

-         A teremtett világhoz való viszony és annak védelme

-         A keresztény hitélet gyakorlásának megalapozása:

o       a keresztény erkölcsi értékek elsajátítása

o       viselkedési formák és a felelősségtudat

o       liturgikus év ünnepei

-         A keresztény állampolgári nevelés

Feladatok:

-         a keresztény családi nevelés folytatásaként a keresztény értékek erősítése

-         és kiterjesztése

-         Isten szeretetének megsejtetése a gyermekekkel

-         a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése

-         öröm, hála, megbecsülés, védelem

-         a keresztény élet megtapasztaltatása az óvodai élet során:

o       felebaráti szeretet

o       keresztény erények,

o       megbocsátás

o       egymás elfogadása

o       ünnepi áhitat

-         a keresztény ember felelősségének bemutatása, rávezetése, gyakoroltatása

Az óvodánkba járó gyermekek családjai nagyrészt gyakorló keresztények. Nagy örömmel és bizalommal bízzák ránk gyermeküket. Jól tudják, hogy gyermekük hitet sugárzó óvónők és dajkák felügyelete alatt töltik napjaikat.

Gyermekeiket biztonságban tudják, ahol az értékek  a szeretet, a hit, a jóság, az igazság valóságát élhetik meg.

Óvodánkban a nevelést a művészetre nevelés eszközeivel próbáljuk elérni, megvalósítani.

Művészeti nevelésünk célja:

-     az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével

-     a sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése

-     a gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása

A művészeti nevelésünk feladata: az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítésével az:

-         erkölcsi, szociális érzelmek kialakítása

-         esztétikai érzelmek kialakítása

-         intellektuális érzelmek kialakítása

Rendszere:

Az egészséges életmód alakítása: érzelmi nevelés és társas kapcsolatok

néphagyomány ápolás

népszokások

Gazdag kapcsolatrendszer: család, iskola, művészeti alkotók, ifjúsági

ház, stb.

Tartalma:

-         a gyermekeknek tartott komolyzenei koncertek – kakaó koncert, mesélő muzsika

-         néphagyomány ápolás, népszokások, népi tánc oktatása 

-         az óvodában ünnepelhető jeles napok

-         ismerkedés a népköltészettel és a népmesével

-         ismertebb művészek alkotásainak megismertetése

Tevékenység formái:

-         játékban integrált tanulás

-         vers, mese, dramatikus játék

-         ének, énekes játékok, zenehallgatás

-         rajzolás, mintázás, festés, kézimunka

-         mozgás, mozgásos játékok

-         munka jellegű tevékenység

4.    Az óvodai élet megszervezésének elvei

Óvodai csoportjaink szervezésekor több tényező befolyásolja a milyenséget: hány jelentkező van, hány testvér gyermek jelentkezik, hány nagycsoportos marad vissza. A csoportokat igyekszünk az optimális létszámra kialakítani, mivel így tudunk eleget tenni a differenciált nevelésnek. Az új gyermekek fogadásakor pedagógusaink a gyermekek rendelkezésére állnak – bemutatják óvodánk közösségét, megismertetik a gyermeket az új környezettel, amíg a szülők a beiratkozással kapcsolatos adminisztrációs feladatokkal vannak elfoglalva. Az új gyermekek óvodai befogadását minden esetben a szülők és a gyermek igényeit figyelembe véve végezzük. Lehetőséget adunk a folyamatos, egyénre szabott beszoktatásra. Az óvodába érkezés idejének megállapításánál figyelembe vesszük a családok helyzetét. Gondolunk itt a többgyermekes, gyesen lévő édesanyákra. Igyekszünk a családokkal szorosan együttműködve lebonyolítani az óvodai programokat.

Az egyházi év eseményeit, ünnepeit együtt éljük meg, így mintát adva a keresztény közösségi életről a ránk bízottaknak.

A katolikus óvoda feladata, hogy az otthon biztonságát adó környezetet megteremtse. A bútorok, a játékeszközök, az óvoda udvara a gyermekek fejlődését szolgálja. Mivel minden óvodában dolgozó felnőtt, minden állapotban értékeket közvetít, példaként kell állnia megjelenésében. Belső igényéből fakadóan jusson előbbre az emberek szeretetén keresztül az Isten szeretetében. Ezért az óvodapedagógusokat és az óvodai dolgozókat jellemezze az emberszeretet.

4.1.         Személyi feltételek

Pedagógusképünk:

Olyan ember, aki a keresztény hitét hitelesen éli, jellemző rá a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együttérző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet.

Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra, és hitében erősödésre törekvő. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, ismerik a pedagógiai dokumentumokat, a különbözőséget, a másságot elfogadják, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítik.

Istentől kapott tálentumaikkal és szerzett ismereteikkel megajándékozzák az óvoda közösségét.

Személyi adottságok:

-         pedagógus létszám: 7 fő

-         nevelést segítő dajka: 4 fő

-         gazdasági vezető: 1 fő

-         karbantartó-kertész: 1 fő

Ebből 7 fő főiskolát végzett óvónő, 1 fő főiskolát végzett gazdasági vezető.

A pedagógusok közül 1 fő hitoktató végzettségű, 1 fő a Regnum közösség által szervezett, hajszoló ifjúsági vezetőképző hallgatója.

Minden dolgozó alkalmazása előtt személyesen beszélget az óvodavezetővel és a plébánossal. A dolgozókkal szemben ez a beszélgetés kitér a pályázó hitéletére, mert ez elengedhetetlen a gyermekek keresztény nevelésében.

4.2.         Tárgyi feltételek

Óvodánk épülete megfelelően szolgálja a gyermekek biztonságos óvodai életét. Fontos, hogy a környezet rendezettséget, nyugalmat, harmóniát sugározzon. A csoportszobák, fürdőszobák, az öltözők balesetmentes, otthonos környezetet, családias hangulatot biztosítsanak. Az udvaron a rögzített, és mobil tárgyak, eszközök a mozgásfejlődést segítik, sokféle mozgás gyakorlására adnak lehetőséget.

A csoportszobák kialakítása az óvónők személyiségét, a neveléssel kapcsolatos tudatosságát fejezi ki. A berendezési tárgyak, eszközök természetes anyagokból készülnek. A színek, a formák harmóniája  az esztétikai igény belsővé válását segítik. A berendezések alakíthatósága a gyermek kreativitását fejleszti. A játékeszközök a gyermekek fejlődéséhez, tevékenységéhez igazodnak.

Óvodánk könyvtárát folyamatosan fejlesztjük a megjelenő szakkönyvekkel, vagy hitünket erősítő kiadványokkal.

Technikai felszereltségünk jó. Az óvoda rendelkezik számítógéppel, másoló géppel, faxszal, magnós rádiókkal. TV-vel és videomagnóval. A tárgyi feltételek fejlesztéséhez figyelembe vesszük az eszközfejlesztés adta lehetőségeket, és figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat. 

4.3.         Az óvodai élet megszervezése

4.3.1.      Óvodánk írásos dokumentumai:

-         Közoktatási törvény

-         óvodai nevelés országos alapprogramja

-         Szent Anna Katolikus Óvoda helyi nevelési programja

-         Szervezeti és működési szabályzat

-         éves munkaterv

-         a gyermekcsoportok nevelési tevékenységi programja

-         az intézmény vezető éves pedagógiai, működési terve

-         felvételi, mulasztási napló

Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat, hitrenevelés fejlesztése, segítése.

Területei: a nevelő munka feltételeinek ellenőrzése, a helyi nevelési program megvalósulásának nyomonkövetése, dokumentumok ellenőrzése, elemzése.

Munkánkban fontos az objektív, tényeken alapuló, körültekintő építő értékelés. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés.

4.3.2.      Gyermekvédelmi feladataink

Óvodánkban a családok szociális helyzete kevés kivétellel jónak mondható. A társadalmi problémák változásait és az évente újonnan érkező gyermekek szociális helyzetét előre nem ismerve első sorban megelőző feladatokat teljesítünk. Célunk, hogy a problémák feltárásával mielőbb megtehessük a szükséges intézkedéseket.

Fő feladatunk tehát a prevenció, a segítségnyújtás, a humánum, a megértés, a tanácsadás. Ennek érdekében gyermekvédelmi felelősünk továbbképzését biztosítjuk. Óvodánkban gondosan elkészítjük a szakirányú, gondos szociális térképet.

4.3.3.      Az óvoda és a család kapcsolata

Óvodánk a családi nevelést kívánja folytatni, és a családdal szorosan együttműködve a hitre nevelés feladatát ellátni. Ahhoz azonban, hogy az óvoda folytatni tudja a kisgyermek vallási nevelését, szükséges, hogy az már a családban elkezdődjék. A vallásos nevelés nem akkor kezdődik, amikor elkezd óvodába járni a gyermek, sem akkor, amikor mesélni kezdenek neki a Bibliából. Akkor kezdődik, amikor a gyermek a családján keresztül megismeri, megérzi Isten gondviselő szeretetét. Nevelésünk ezért függ a családok vallási életétől. Mi megerősíteni, kiegészíteni tudjuk, vagy annak folyamatába bekapcsolódni. A mi célunk az, hogy minél színesebben, gazdagabban, hitelesebben tárjuk a gyermekek elé a világot, hitünket.

Vallásos nevelésünk csak akkor lesz hatékony, ha a nevelés egészére vonatkozik. Jelen van a mindennapi életben, szokásokban. A vallásunk iránt nyitott családokat befogadjuk, és örömmel vezetgetjük.  Az óvoda ott működik jól, ahol a családi nevelést egészíti ki.

A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a probléma érzékenységet, a humánumot, az előremutató segítséget, a megértést, és a kölcsönös bizalmat.

A kapcsolattartás formái:

-         a beiratkozás, mint az első személyes kapcsolatfelvétel

-         beszoktatás, amikor a szülő közelebbről megismeri az óvodai életet

-         családlátogatások

-         egyéni beszélgetések – fogadóórán, vagy spontán formában

-         szülői értekezletek

-         közös egyházi és óvodai ünnepek

-         szabadidős tevékenységek – kirándulások, munkadélutánok, stb.

4.3.4.      Az óvoda és iskola kapcsolata

Óvodánk kapcsolatban van a kerületben működő katolikus általános iskolával. A tanító nénik részt vesznek a nagycsoportosok szülői értekezletén, ahol tájékoztatást adnak az iskolában folyó pedagógiai munkáról. Óvodásaink tavasszal ellátogathatnak az iskolába, ahol betekintést nyerhetnek az ott folyó munkába.

Lehetőségünk van nyomon követni az iskolába menő gyermekeink életét. Tájékoztatást adunk egymásnak az intézményeinkben folyó kulturális, sport vagy egyéb programról.

4.3.5.      Óvodánk egyéb kapcsolatai:

-           Fenntaró – EKIF

-           KPSZTI

-           Kertvárosi Szent István Plébánia

-           Újpesti Keresztény Megújulási Alapítvány

-           Katolikus Kultúrház, Ifjúsági Ház

-           Junior Vendéglátó RT.

-           Szakmai munkát segítő szervezetek:  KPSZTI, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai központ, Önkormányzat Művelődési osztálya,

-           Egészségügyi szervek: Gyermekorvos, Munkaorvos Kft., ÁNTSZ, gyermekfogászat, védőnő,

4.3.6.      A Szent Anna Katolikus Óvoda napirendje

4.3.7.      Az óvoda hetirendje

4.3.8.                  Szeptember 1-től május 31-ig

4.3.9.                  Június 1-től augusztus 31-ig

5.    Katolikus óvodai nevelés általános feladatai

Az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

A mai kor gyermeke igen keveset tapasztalhat meg abból az egészséges miliőből, amelyet a Teremtő szeretetből mellé és köré rendelt. Az óvoda feladata , hogy az otthon biztonságát adó környezetet megteremtse.

Fontos feladatai közé tartozik:

-           az egészséges életmód megalapozása és kialakítása

-           az érzelmi nevelés, és a szocializáció elősegítése, hitre nevelés elősegítése

-           az értelmi fejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatása,

-           a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése

Meghatározóak a testi képességek, ezért a fejlődés érdekében biztosítjuk a gyermek mozgásigényének kielégítését, valamint az egészséges, és biztonságos környezet feltételeinek megteremtését.

5.1.         Az egészséges életmód kialakítása

Minden gyermek, aki gazdasági, vagy erkölcsi okok miatt egészen fiatalon kikerül az Isten által ajándékozott fészek melegből, a családból, fokozott türelmet, és törődést igényel. A gondozás során fokozatosan alakítjuk ki a higiéniai szokásokat, a testápolást, valamint a helyes napirend folyamatát, rendszerét.

Testápolás keretében alapozzuk meg a gyermek tisztaság igényét, és az egészségügyi szokásait. Ebbe a kategóriába tartozik a mosakodás, a kéztörlés, a fésülködés, a zsebkendő és WC használata. A gyermek utánzási hajlama lerövidíti a szokássá válás folyamatát. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. Testi szükségleteinek felismerése, kielégítése hozzájárul a derűs, félelemmentes közérzethez. A gyermekek edzettségét változatos tevékenységekkel biztosítjuk. A folyamatos  és rugalmas napirend kialakításával biztosítjuk a helyes életritmust. A nagycsoportosok rendszeres úszásoktatásban vesznek részt.

Táplálkozás, étkezés:

A kultúrált étkezési szokások betartása mellett hangsúlyozott a figyelem az ételek tiszteletére, az érte mondott hálára. Az óvodában töltött idő során igyekszünk biztosítani a gyermeki szervezet számára azokat a nyomelemeket, amelyek a test egészséges fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A szülők segítségével a mindennapi gyümölcsfogyasztást próbáljuk megoldani. Fontosnak tartjuk a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelt, ezért a csoportszobákban folyamatosan gondoskodunk a friss innivalóról. Igyekszünk ételt megismertetni, elfogadtatni a gyermekekkel, tiszteletben tartva egyéni szükségleteiket. Fontos az esztétikus terítés és a kultúrált étkezési szokások betartása.  

Öltözködés:

Megfelelő ruházat a test védelmét szolgálja az időjárás változásával szemben. A gyermek önállóságát, ízlésvilágát az öltözködéssel is tudjuk formálni. Réteges öltözködésre szoktatással elkerüljük a gyermek meghűlését. Életkoruknak megfelelően sajátítsák el az önálló öltözködést. Óvodánkban váltó cipőt használunk, figyelünk arra, hogy lábukon tartós, csúszásmentes lábbeli legyen. Korukhoz igazodva tanuljanak meg önállóan öltözködni. Ruhájukat, szekrényüket tartsák rendben. 

Mozgás:

A mozgás fejlesztése fontos helyet foglal el az egész személyiség alakításában, hat a szervezet működésére, meghatározza a vérkeringést, a légzés és emésztőrendszer tevékenységét, fokozza az anyagcserét, elősegíti a központi idegrendszer fejlődését. Testi képességeik fejlesztése érdekében sok szervezett mozgást iktatunk napirendjükbe. A mindennapi testnevelést az időjárástól függően a szabadban végzik, heti egy alkalommal a nagycsoportosok uszodába mennek. Az udvaron annyit mozognak, amennyire egyénileg igényük van. Az óvónő adjon ehhez ötleteket, bíztassa, segítse a gyermekeket. A jól szervezett séták, kirándulások is a mozgásigény kielégítését szolgálják.

Pihenés, alvás:

A kellemes pihenést a kiszellőztetett, portalanított csoportszobák szolgálják. A nyugodt alvás biztosítéka a megfelelő fektető. A lefekvés előtti ima, a halk óvónői ének, csendes zene, mesék nyugalmat biztosítanak. A pihenés, alvás alatti nyugalmat fenn kell tartani, de nem szabad erőszakolni az alvást, és a mozdulatlanságot. A nehezen alvó gyermek pihenését szeretettel, türelemmel kell biztosítanunk.

A gyermek akkor alszik eleget, ha felkeltés nélkül ébred fel, ezért a napirend összeállításánál figyelembe kell venni a csoport igényét.

5.2.         Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 

Az óvodáskorú gyermek személyiségén belül legmeghatározóbban az érzelmek dominálnak. Az „én” tudat fejlődésének ismerete igen fontos, hogy az agresszív önérvényesítő magatartástól képesek legyünk eljuttatni a gyermeket az önmagát a teljesítményen keresztül történő önérvényesítéshez. A kisgyermek korai életszakaszában szerzett benyomások szeretetteljes támogatások, védettség élmények a gyermek biztonságérzetét erősítik. A katolikus pedagógia példája Jézus Krisztus, aki jelenlétével, életének példájával, tetteivel győzte meg az embert arról, hogy minden állapotában és helyzetében szereti. Az óvoda feladata annak a légkörnek a megteremtése, amely kielégíti a gyermek szeretetigényét, elfogadja olyannak, amilyennek a Teremtő alkotta. A kézen fogott, vezetett gyermek megérzi, hogy ő a fontos, s ezáltal olyan biztonságot él át, amely érzelmeit erősíti, s nyitottá teszi környezete számára.

„Az emberben az érzelmek hamarabb fejlődnek, mint az értelem, tehát előbb szeretünk, mint gondolkodunk. Amilyenek azok az emberek, akiket szeretek és becsülök, amire ők tanítanak, az leszek én, azt fogom hinni.” (Brunszvik Teréz)

Az óvodába lépést megelőzően meglátogatjuk a családokat, hogy megismerjük a gyermeket, és az őt körülvevő környezetet. Az ott szerzett tapasztalatok átsegítik és megkönnyítik a beszoktatás nehézségeit, és elősegítik a pozitív töltésű érzelmi kapcsolatok kialakulását. (óvónő-gyermek, gyermek-gyermek).

Az óvónő elvárásai és a társaktól való visszajelzés együttesen segítik elő pozitív magatartásformák kialakulását. Rácsodálkoztatjuk a gyermeket a környezetben rejlő szépségekre, és kialakítjuk ezeknek tiszteletét és megbecsülését. A katolikus nevelés alapja a közösség. A gyermek óvodába lépésével egy tágabb közösség kapuját lépi át, melyben jelen vannak társai, szülei, nagyszülei, a plébánia közösségét alkotó hittestvérek is. Boldog az a gyermek, aki már ilyen közösségi háttérrel lépte át az óvoda küszöbét. Ő egészen otthon van, és sok közösségi élménnyel rendelkezik, így a fejlődő gyermek sokszor tapasztalj a felnőttek egymás iránti önzetlenségét, segítőkészségét, figyelmességét, kedvességét. A közös élmények, tapasztalatok megalapozzák kreativitását, gondolatainak megosztását, a másikra figyelés képességét. Erősítik akaratát, kitartását, másokhoz való alkalmazkodását. A közösségi együttlétet megélt felnőtt példájával szinte tanítja a gyermeket  a másság elfogadására, s a másért vállalt felelős, tevékeny magatartás megerősödésére.

5.3.         A hitre nevelés 

A hit Isten ajándéka, a Szentlélek megnyilvánulása bennünk. Fontosnak tartjuk, hogy olyan légkörben nevelődjenek a gyermekek, amely érzelmi biztonságot nyújt. Ebben a szerető, elfogadó légkörben éljék meg az összetartozás élményét, s az iskolába lépés idején fogékonyak legyenek a hit befogadására, továbbélésére. A vallásos nevelés átszövi az óvodai élet egészét. Megnyilvánul a gyermekeket körülvevő felnőttek hiteles életében, az étkezés előtti és utáni imádságban, a játékban, de legfőképpen a mindennapos lelki beszélgetések során. 

A keresztény nevelés alapja a Szentírás, amelyben Isten szólt:

 „Teremtsünk embert képünkre, és hasonlatosságunkra” (Ter.1,26)

Ez az Isten végtelen szeretete és lehetősége a fejlődő embernek. Az ember élete kezdetétől különböző fejlődési szakaszon keresztül tapasztalja meg önmagát, a többi embert, természeti környezetét. A hitre nevelés folyamán naponta játékos formában ismerkednek a gyermekek Jézus Krisztus személyével, tanításával, cselekedeteivel. Szeretnénk elérni, hogy ezek a lelki beszélgetések segítsék elő az óvodánkba járó gyermekek lélekben való növekedését. 

5.4.         Óvodai nevelés feladatai az anyanyelvi nevelés tükrében

Az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció kiemelt jelentőségű a nevelés egész folyamatában. Sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el a gyermek. A beszéd elősegíti az esztétikai érzék fejlődését, valamint az irodalmi élmények kialakulását. Fontos a beszédkapcsolatok elősegítése, amely fenntartja a beszédkedvet a gyermek meghallgatására, kérdéseik érvényesülésére, és a válaszok igénylésére törekszik. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. A beszéd alakulása során gyarapszik a szókincs, fejlődik az anyanyelv szerkesztési ismerete, használata. Olyan komplex folyamat, amely megkönnyíti a kudarc nélküli iskolakezdést. Minden gyermek beszédét meghatározza a nyelvi környezet, ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekekkel kapcsolatban álló felnőttek ügyeljenek a modell értékű beszédre.

A kommunikációs játékok alkalmazásával párbeszédes helyzetek teremtésével nyílik lehetőség a gyerekek beszédkedvének fokozására.

Beszélgetések kezdeményezésével /pl: a hét első napján meséljék el a hétvégén történt eseményeket/, élmények meghallgatásával ösztönözzük szóbeli közlésre gyermekek közötti kommunikációra. A drámajátékok, bábozás, dramatizálás lehetőséget nyújt a szókincs bővítésre, gazdagítja metakommunikációs ismereteit. Az óvónők differenciáltan foglalkoznak a nyelvileg hátrányos helyzetű, fejlesztendő, vagy a kiemelkedően fejlett gyermekekkel.

5.5.         Az értelmi nevelés, differenciált fejlesztés megvalósítása 

Az értelmi nevelés alapja a gondolkodás, és annak anyanyelven történő kifejezése. A gyermeket segíteni kívánó óvónőnek fontos a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, kérdéseire adott válaszban a további motiválás, a gondolkodás, a megismerés vágyának ébrentartása, a logikai összefüggések megtapasztalása. Az óvodáskorú gyermeket érő ingerhatások a mozgás és a játék, a mozgáshoz társított mondókák, a dalok, a körjátékok mind-mind alapjai a verbális kommunikációnak. A gyermekek érdeklődésére, kívánságára alapozva változatos tevékenységet biztosítunk. Spontán módon, és irányítottan szerzett ismeretek megszerzésével, elsajátításával, rendszerezésével segítjük elő az értelmi képességek fejlődését (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás). A differenciált bánásmódot igénylő (tehetséges, hátrányos helyzetű, képességekben lemaradt) gyermekeket egyéni fejlesztéssel, illetve szakemberek bevonásával neveljük.

Az óvónők példamutató beszéde, beszélőkedve, gondolat gazdagsága, beszédének színessége és tartalma mind-mind kihívás a gyermeknek az utánzásra. Ebben nagy segítség az óvodánkban dolgozó logopédus és pszichológus.

A hívő ember szülő és óvónő öröme a gyermek szüntelen kérdező kedve, mert tudja, hogy ez a gyermek szellemi fejlődésének jele. A gyermeki beszédre vagy elbeszélésre egészen odafigyelő óvónő meghallja, amit a gyermek még szókincs hiányában megosztani kíván vele. A gyermek  beszédében a logikai sorrend és időbeliség még az óvónő segítő, rávezető beszédével alakul. A felnőtt – gyermek közvetlen, majd később a szemtől – szembe kapcsolat érzelmi volta a legalkalmasabb arra, hogy a gyermek megnyíljék. A kellő empátiával rendelkező óvónő tudja, hogy ezek életre szólóan meghatározzák a gyermeki lélek nyitottságát, megszólaló, mesélni, beszélni való kedvét – gondolatainak és érzelmeinek kifejezését.

A gyermek az őt szerető felnőttek beszédében ismeri meg azokat a fogalmakat, melyek a katolikus ember szókincséhez tartoznak, melyek megértése és gyakorlása során mutatja a gyermek számára a követendő utat az élet értelmének forrásához.

6.     Az óvoda tevékenység formái

6.1.         Hitre nevelés

Mi, keresztények, akik a keresztségben újjászülettünk vízből és Szentlélekből, Isten gyermekei vagyunk, Istent Atyánknak szólíthatjuk. Ennek köszönhetően minden keresztényt testvéri kötelék fűz egymáshoz, amelyet lelki rokonságnak nevezünk. Hitünk tanítása szerint üdvösségünk és örök életünk egyetlen alapja Istennek Jézus Krisztusban megjelent és megvalósult ingyenes kegyelme. Ez azt jelenti, hogy Jézus Krisztus halála és feltámadása által nyerjük el a megszentelődést és megigazulást. Amikor Jézus eljött a világba, üdvösségünkre magához vonzott mindenkit. Az evangéliumok bemutatják a gyermekek iránti szeretetét:

 „Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket, Jézus azonban így szólt:

Hagyjátok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké a Mennyek országa”

(Máté 19,13-15)

Jézus feladatokat bízott apostolaira, megbízta őket népének tanításával.

Az apostoloknak szóló parancsban maga az Egyház kapta meg a feladatát és küldetését, ezért törekszünk mi is ennek a küldetésnek megfelelni.

A 3-7 éves korú gyermekek hitoktatása akkor a legeredményesebb, ha az egész napjára, minden tevékenységére kiterjed. A vallásos nevelést nem helyezzük a nevelési program fölé, sem alá, hanem mellé illesztjük Jézus szellemiségét és keresztény erkölcsiségét. Hitünk szerint a természetesre épül rá a természetfeletti. Mi felnőttek hiteles életünkkel átadhatjuk az istenképet. Egész magatartásunkkal, egyéniségünkkel arra törekszünk, hogy erő, támasz, biztonság sugározzék a gyermekek és szüleik felé. Amelyik gyermek biztonságban érzi magát a családban, az óvodában, az fog bízni önmagában, a világban és Istenben. Minden nap áhítattal kezdjük a napot. Ilyenkor Jézusra figyelünk, imádkozásra nevelünk, és rávezetjük a kisgyermekeket az egymás iránti szeretetre.

Hitoktatásunk módszerét a Jézus Szíve Nővérek által kidolgozottak szerint az 5 pont szemléltető módszer alapján végezzük.

A lelki beszélgetések felépítése a következő módon történik:

1.      az érdeklődés felkeltése

2.      illusztrált magyarázat 

3.      kapcsolat az élettel

4.      napi gyakorlat

5.      befejező összefoglelás

A szemléltetéshez használt eszközök:

-         Szentírás és színes gyermek Bibliák

-         az „élő” tábla

-         posztó tábla

-         színes szemléltető eszközök

-         sík és kesztyű bábok

-         szerepjáték kellékei

-         diafilm, vidofilm

A napi vallási nevelés témáit rajzban, szerepjátékban, stb. a nap folyamán tovább élhetik, az óvónő segítségével tovább mélyíthetik.

Az óvónő írásos felkészülése a vallásos nevelésre:

-         témakörökre osztott éves tervkészítés, mely követi a liturgikus év

-         ünnepeit

-         az 5 pont módszer szerinti vázlat

6.2.         Játék

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domonkos)

A játék a gyermek legfontosabb fejlesztő tevékenysége, így a nevelésünk leghatékonyabb eszköze. Elemi pszichikus szükségleteket elégítenek ki. A gyermek elsődleges tevékenysége. A játéknak át kell hatnia a mindennapos tevékenységeket, mert a játék szervezi eggyé az értelmi érzelmi és társas folyamatokat. Az első játszótársnak, szülőnek nevelőnek meghatározó szerepe van. A felnőtt tevékenysége az első élmény a gyermek számára, amelyet hosszan, elmélyülten, és sokféle szituációban újra és újra lefényképez. Alkalmanként ezt a fénykép anyagot előveszi, s emlékképek segítségével újra átéli. Célunk, hogy a játék által a keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaihoz alkalmazkodni tudó, aktív feladatokat értő és megtartó gyermekeket neveljünk. A játék fejlesztő hatását fokozzák a cselekvést kísérő pozitív érzelmek, amelyek közlési vágyat ébresztenek. A játék jellemzőit ismerve lehetőség van arra, hogy az egyes gyermekeknél fölmerülő lemaradásokat korrigálni tudjuk. Adott céljaink elérése érdekében megfelelő feltételeket kell biztosítanunk:

-           nyugodt légkör - amelyben a gyermekek szabadon szervezik játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt

-           idő – a napirend sajátosságából fakadóan részben folyamatos, fölöslegesen nem zavarjuk meg a játékidőt. A gyermekek a délelőtt elkezdődő játékot akár több napon át is játszhatják. Minél több lehetőséget kell kapniuk a szabadon végezhető játékra.

-           hely – a gyermekek szabad mozgását biztosítja, játékuk térbeli kibontakoztatását szolgálja. A játék színtere a csoportszoba és az udvar, ahol a bútorzatot, az eszközöket maguk is átrendezhetik, ha a játékuk ezt megkívánja.

-           eszközök – olyan játékeszközökre van szükség, amelyek az elmélyült játék kialakulását elősegítik, s motiváló, fejlesztő hatást váltanak ki. Legyenek esztétikusak, jó minőségűek, igazodjanak a gyermek életkorához. Kerüljük az értéktelen, fejlődésüket nem elősegítő eszközöket. Igyekezzünk a természetes anyagból készült játékszereket a gyermekek rendelkezésére bocsátani. 

Az életkoruknak megfelelő játékfajták:

-            gyakorló játék: a gyermekeknek e játékfajta során lehetőségük nyílik, hogy egyes tevékenységeket begyakoroljanak, amelyeket funkciós öröm kísér.

-            szerepjáték: ebben a játékban tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket, és az ezekhez fűződő érzelmeiket jelenítik meg. és saját élményeiket elképzeléseik szerint kötetlen módon jelenítsék meg.

-            bábozás, irodalmi dramatizálás: létezik az óvónő bábjátéka, amelyben a gyermek, mint néző vesz részt, a gyermek bábjátéka, esetleges óvónői segítséggel, és a gyermek tevékenysége, és önálló játéka az így elkészült bábbal. A bábozáshoz szükséges hely és nyugodt légkör egész nap biztosított legyen.

-            barkácsolás: A szerepjátékhoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz az óvónővel közösen készítsenek eszközöket. Óvodánkban havonta egyszer családi kézműves délutánt tartunk, ahol a szülőkkel, testvérekkel együtt ismerkedhetnek meg a régi népi játékokkal és a mesterségek eszközeivel.

-            építő, konstruáló játék: a gyermekek különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, tárgyakat hoznak létre. A spontán létrejövő alkotások mellett kapjon helyet a meghatározott céllal létrejövő eszköz.

-            szabályjáték: Meghatározott szabály szerint zajlik, önkéntes vállalás alapján. A gyermek önállósága az önkéntes vállalásban, és nem az önkényes megváltoztatásban fejeződik ki. Segíti a kudarctűrő képesség fejlődését, és az alá és fölérendeltségi viszonyokhoz való alkalmazkodást. Alkalmasa helyes magatartás alapvető formáinak kialakítására, mint pl. szerénység, mértéktartás, egészséges versenyszellem.

o       Fajtái: mozgásos

értelmi képességet fejlesztő

6.3.         Velünk élő néphagyományok

Vers, mese:

A mesék, versek, mondókák segítik megalapozni a gyermekek irodalom szeretetét, későbbi igényét az olvasás iránt. Érzelmi biztonságot adnak, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei. A ritmusokkal, mozdulatokkal, a szavak egységével a gyermekek észlelési, esztétikai élményeket kapnak. Tájékoztatást ad a gyermekek számára a külvilág és az ember belső világának legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges megfelelő viselkedésformákról. Feloldást kínál a gyermek feldolgozatlan indulataira, szorongásaira. A gyermeket érő élmények hatására befolyásolja a belső képi világ megjelenítését. Irodalmi, népi, lírai művek, és a magyar költészet gyönyörködtető alkotásaival ismerkednek meg. A mesék kiválasztásánál előtérbe helyezzük azokat, amelyek élményt jelentenek a gyerekeknek, és erkölcsi tartalmuk is van. A mese fordulataiban, stílusában, előadásmódjában az óvónő saját személyisége nyilvánul meg. Szabad előadásra ajánljuk a népmeséket. Óvodánkban az irodalmi anyag zömmel a népköltészet tárházából származik. Ezek beépülnek ízlésvilágukba, megalapozzák kulturális anyanyelvüket. Fontos szerepet szánunk a bibliai történeteknek is, amelyeket feldolgozunk a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével. Érdeklődésüktől, élményeiktől, a liturgikus évtől függően választunk történeteket. A versek az óvodás korban lehetőleg mozgásos, fantázia, vagy énekes játékhoz kapcsolódjanak. A ritmus, a hangzás legyen elsődleges. Az irodalmi élmény befogadása mellett a könyvek megbecsülésére, gyűjtésére is neveljük őket. Népünk hagyományaiból a jeles napok szokásait őrző versekből válogatunk különböző nyelvtörőket, népi mondókákat, találós kérdéseket, és a katolikus egyházi ünnepekhez kapcsolódó verseket. Vershallgatásra a gyerekeket legtöbbször az őket körülvevő környezet jelenségei, a természet változásai, az évszakok körforgása és a mindennapi élmények motiválják. Éppen ezért szólnak verseink a családról, az évszakokról, állatokról, növényekről, stb. Minden óvónőnek kell, hogy legyen „saját” verse, meséje, különösen szeretett bibliai története, amit a gyermekek csak tőle hallanak. Biztos, hogy ezek mélyen beépülnek majd a gyermekek tudatvilágába. Mint például:

Móra Ferenc: Este van, este van

Este van, este van,

Édesapa fáradt,

Aranyhajú lányom

Te bonts nekem ágyat

Szelíden te simítsd

Puhára a vánkost,

Ágyam szélére is

Te ülj ide már most

Homlokomon a bú

Nagyon elborongott,

Kicsi száddal róla

leheld le a gondot.

Virágfejecskédet

hajtsd szíved föléje,

nevess éjszakára

csillagot beléje.

Népi tánc:

Az utóbbi évtizedekben egyre szélesebb érdeklődés nyilvánul meg a néptánc, a népzene, a népművészet és általában a hagyományos kultúrák iránt. A hagyományos táncok művelése nem múló divat, hanem mai életünk részévé tudott válni.

A népművészet még sok kiaknázatlan értéket rejt a táncművészet számára. A tánc az egyik legközérthetőbb művészet, a néptánc pedig a népek legösztönösebb, legőszintébb megmutatkozási formája. Az emberiség kultúrájának sokszínűségét gyarapító sajátos nemzeti vonások a néptáncban mindenki számára közérthetőek, és ezáltal egymás megismerését is szolgálják.

Berzsenyi Dániel: A táncok című versében a néptánc kifejező erejét fogalmazza meg.

„Nézd a tánc nemeit, mint festik játszi ecsettel

A népek lelkét, s nemzetek ízleteit”

„Titkos törvényeit mesterség nem szedi rendbe

Csak maga szab törvényt, s lelkesedése határt”

A néptánc értékei még ma is hozzájárulhatnak a nemzeti táncművészet megújhodásához.

Óvodánk a haza ősi kultúrájából ajándékozza meg a gyermekeket, és a bőség kosarából merít, amikor a népi anyanyelv kincseit mutatja fel, hogy megszólítson, vonzzon, és egészen hatalmába kerítsen. Az óvónő pedig egészen tudatosan használja a népe által hagyományozott, a gyermeki lélekhez közelálló kincseket. Szorosan hozzátartozik a népi hangszerekkel való ismerkedés, amelyeket a gyermekeke is használhatnak.

Arany János: Öldöklő angyal

„Száz pár mozog egyszerre mind

lesz véghetetlen labirint,

egy összenőtt – font tömkeleg.

Megfoghatatlan egyveleg.

Melyben – ahány pár – annyiféle

A tánc alakjai szeszélye

Mégis ugyanegy zenemérték

Kormányozza mindenki léptét”

6.4.         Ének, énekes játék, zene

A Kodály életműből sugárzó hit arra szeretne minket tanítani, hogy játékot, zenét, örömet csakis tiszta forrásból szabad meríteni, és átadni.

„Ha nem ültetjük el a zene szép magját a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele, ellepte a lelkeket a gyom. Van e szebb hivatás, mint új kertbe az első jó magot vetni?”

(Kodály Zoltán)

Az óvodai zenei nevelés feladata, hogy minden gyermeket önmagához képest fejlesztve, eljusson a zenei képességek megfelelő szintjére az éneklési, ritmikai, hallási és zenehallgatási készségek területén, valamint alapozza meg zenei anyanyelvüket, alakítsa ízlésüket.  Óvodánkban a gyermekek számára biztosítjuk a kicsinyeknek szóló koncerteken való részvételt. Ilyen például a Zeneakadémián a Mesélő muzsika című előadás sorozat, vagy Fischer Ádám Kakaókoncertjei.

Célja pedig a zenei képességek fejlesztésén túl, a zenét értő, és szerető egészséges lelkű, kultúrált boldog emberré nevelés. Az óvodánkban folyó anyanyelvi és zenei nevelésnek a népi hagyományaink részét képező szöveges és énekelt mondókák, énekes gyermekjátékok képezték az alapját. Forrai Katalin módszertani könyve kiváló anyagot adott a kezünkbe a nevelő munkánkhoz. A katolikus óvodában az éneknek, a zenei nevelésnek mindenütt helye van a hétköznapokon és az ünnepeken is.

Az óvodai énektanítás anyaga:

-         mondókák

-         énekes gyermekjáték

-         gyermekdalok

-         népdalok

-         vallási témájú énekek

-         hallás és ritmus fejlesztés

A zenehallgatáshoz kiválasztott dalok illeszkednek az évszakokhoz, a liturgikus évhez, az énekfoglalkozás zenei célkitűzéseihez.

A zenei nevelés fejlesztési lehetőségei:

-           a dalos játékok eljátszása közben a gyermekek érzékelik a magyar dal, tánc, és játék nyelvet

-           megtanulják, gyakorolják a játékszabályokat, összpontosítják figyelmüket

-           mozgásuk egyre rendezettebb, harmonikusabb lesz

-           fejlődik zenei hallásuk, ritmusérzékük

-           alakul társas kapcsolatuk, kommunikációs készségük

-           új szavakat, népi kifejezéseket tanulnak meg, így bővül szókincsük

A magyar nép ajkán megszólaló dalok között bőséggel akad olyan, amelyben felismerhető a lélek Istenhez emelkedettsége, vagy az Istennel való párbeszéde. Ezek alkothatják az énekhallgatás anyagát. A zenei nevelés szerves részét képezik a hangszerek, melyeket a gyermekek használnak. Az óvónő legalább egy hangszeren jól, és biztonságosan játsszék. Ám az óvodában a zenei élmény nyújtásnak legszebb eszköze az emberi hang.

6.5.         Vizuális nevelés

A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület, az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Beépül a mindennapos tevékenységbe, és nem pusztán egy foglalkozási ágra szűkül le. Meg kell tanítani a gyermeket a látás művészetére. Minél több és változatosabb látványélményhez kell juttatni a gyermekeket – az egyszerű odafordulástól az ámuló rácsodálkozásig, a rácsodálkozástól a vizsgálódásig – ahhoz, hogy képesek legyenek a befogadásra és az alkotó hozzáállásra. A vizuális észlelés fejlődése az óvodás korban a legintenzívebb. A gyermek ábrázoló tevékenységében alkotóan tükrözi vissza a valóságot és ahhoz való viszonyát. Az anyagok kiválasztásakor nagy szerepet kapnak a természet által adott tárgyú eszközök, amelyekből képek, nyomatok, domborművek készülnek. A tárgyi népművészet anyagai forma- és színvilága ma is követendő modell lehet az alkotó ember számára. A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, népi kismesterségek által gazdagodnak. A népi kismesterségekkel való megismerkedés olyan ismeretekhez juttatja a gyermeket, amelyből megtudja, hogyan készíthetők el környezetük tárgyai, eszközei (szőttesek, kelmefestés, agyagedények, mézeskalács, vesszőből font kosarak stb.).

A katolikus óvoda vizuális nevelésében jelen vannak a művészi alkotások is, melyek a gyermek esztétikai bontakozását alapozzák. A közös múzeumlátogatásoknál egy-egy kép elmélyült figyelése, a képen sűrűsödő gondolat és kifejezés gazdagsága, egy-egy szobor plasztikai képe mind-mind beépülnek a gyermek vizuális állományába.

Az ünnepkörök többféle feldolgozása a művészi alkotásokban többféle látásmódot mutat meg a gyermeknek. Ezáltal ábrázoló kedvét motiválja a különböző anyagok, eszközök próbálgatása.

A vizuális nevelés a művészeti nevelés szerves része. Az esztétikai neveléssel a célja, hogy a szépség fogalmát megalapozza, és az alkotás örömére rávezesse a gyermekeket. Célunk még a művészeti alkotások megszerettetése, a gyermek megismertetése az ábrázolás különféle eszközeinek használatával. Feladatunk, hogy a gyermeknek lehetősége nyíljék az egyéni elgondolásokra, az önkifejezés megvalósítására, esztétikai érzékfejlesztés. Alapozódjék a művészi látás képessége. Keresztény szimbólumok megjelenése a vizuális nevelésben (kereszt, gyertya, bárány, liturgikus színek, szőlő stb.).

Az alkotásban elmerült gyermek számára egy világ bontakozik, melynek formálásában egész pszichéjével részt vesz, s addig munkálja, míg megvalósítja azt az elképzelését, amelyre kimondja „hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.” (Ter 1,31), és örömét leli benne.

6.6.         Mozgás

Minden tevékenységnek alapja a mozgás. Ez a sokoldalú cselekvés az egész óvodai életet átszövi, és kiegészíti az egészséges életmódra nevelést. A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. A testnevelés fejleszti a gyermekek természetes mozgását: járást, futást, támaszt, függést, egyensúlyozást, ugrást, dobást. Megismerteti velük a gimnasztikát, s néhány talajtorna elemet, labdagyakorlatokat és sokszínű, változatos testnevelési játékokat.

Tevékenységek: a nagymozgások fejlesztése célzott testmozgásokkal történik, melyeknél a mozgás ritmusa, iránya változó. A finommotorikus mozgást az egész napi tevékenység során fejlesztjük. Gyurmázás, építőjátékok (összerakás, konstruálás, szétszedés, kirakás), papírhajtogatás, gyöngyfűzés, vágás, cipőfűzés stb.

A mozgásfejlesztés célja és feladata:

-         a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése

-         a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése

-         mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába

-         differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, ritmusérzék, a motorikus képességek, a testséma és a helyes testtartás alakítása, a térbeli-időbeli tájékozódás fejlesztése.

A testnevelés szervezetten három formában van jelen az óvodánkban:

-        mindennapos testnevelés 10-15 percben sok játékkal, pergő ritmusú, frissítő mozgással

-        a testnevelés-foglalkozásokon heti egy alkalommal, kötelező jelleggel

-        úszásoktatás a nagycsoportos korú gyermekek részére heti egy alkalommal

Óvodánk nem rendelkezik tornaszobával illetve tornateremmel, de a kertkapcsolattal elérhető katolikus kultúrház felajánlott használatra egy testnevelés-foglalkozásra alkalmas termet. Itt biztosítani tudjuk a gyermekek részére a testnevelés-foglalkozáshoz szükséges eszközöket is. Óvodaudvarunk is jó lehetőséget biztosít a mozgásformák gyakorlására, ami által a gyermek természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. Fontos egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása.

Feladataink:

-           a tiszta környezet megteremtése (portalanított padló, helybiztosítás)

-           tartsuk szem előtt, hogy minél többször a szabadban végezzék a foglalkozásokat

-           a mozgás megszerettetése

6.7.         A külső világ tevékeny megismerése

Az emberiség régen szinte együtt lélegzett a környezetével. A legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában őrződött meg. Gyermekeink jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Nevelésünk tudatosan épít a gyermek életkori jellemzőire, a természetben gyökerező tevékenységek érzelemfokozó hatásaira. A külső világ, azaz a környezet megismerése iránti vágy a gyermekben születése pillanatától működik. A gyermeki jellemzők – a rácsodálkozás, az erős közlési vágy, a kommunikációra való nyitottság, az érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élőlények jelenségeire, a személyes kipróbálási vágy – mind-mind kedveznek a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek.

Matematikai nevelés:

A környezettel való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika. Például játékukban párosítanak, halmazokat képeznek, matematikai műveleteket használnak. Összehasonlító méréseket végeznek, sorba rendezik egymást és a tárgyakat adott szabályosságok szerint. Tapasztalatokat szereznek síkbeli, térbeli alakzatokról. A tükörrel való játék során figyelik tükörképük mozgását, utánozzák egymás tükörképét. Gyakorolják a térben és síkban történő tájékozódást. Az óvónő feladata a nevelés és fejlődés optimális feltételeinek biztosítása. Ennek alapja, hogy építsen a gyermek természetes kíváncsiságára és önálló problémamegoldás iránti igényére. Fejlessze egyéni megismerő erőiket, problémalátásukat, problémamegoldó-képességüket, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével.

Környezeti nevelés:

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A cél a nemzeti kultúra értékeit védő, a környezetéhez alkalmazkodni tudó ember nevelésének megalapozása a természetfeletti és emberi értékek figyelembevételével. A gyermekek a hagyományos óvodai ismeretanyagot – a család, az óvodai környezet, az emberi foglalkozások, a közlekedés, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a növények stb. – egy sajátos hatásrendszerben szerzi meg.

Az ember, a természet, a hagyomány, az ünnepek szoros kapcsolatban vannak. Környezeti nevelésünk éves tematikájában szereplő témakörök kibontása függ az évszakok váltakozásától és a liturgikus ünnepekhez kapcsolódó hagyományoktól, szimbólumoktól.

Óvodánk esztendőkörös ünnepei

Az óvodában alkalmazható hagyományos ünnepek kalendarisztikus rendje:

Szeptember – Szent Mihály hava

-         Veni Sancte

-         Kisboldogasszony ünnepe (szept. 8.)

November – Szent András hava

-         Mindenszentek, Halottak napja (nov. 1-2.)

-         Szent Márton katona, püspök (lampionos felvonulás) (nov. 11.)

-         Árpádházi Szent Erzsébet (nov. 19.)

December – Karácsony hava

-         Szent Miklós püspök (dec. 6.)

-         Adventi időszak, Karácsony vigiliája

Január – Boldogasszony hava

-         Vízkereszt (jan. 6.)

Február – Böjtelő hava

-         Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.)

-         Szent Balázs püspök (febr. 3.)

-         Farsang

Március – Böjtmás hava

-         Hamvazószerda, Nagyböjti időszak, Húsvét vigiliája

-         Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)

Május – Pünkösd hava

-         Anyák napja

-         Pünkösd

Június – Szent Jakab hava

-         Te Deum

A katolikus óvoda, mint kis, helyi közösség az egyházban vezeti a gyermeket az imádság lelkülete felé. Segíti őt a helyi közösségbe való begyökerezésbe. A néphagyományt és hitet erősítő közösség védettséget jelent a gyermeknek, szülőnek, ahol nyugalmat, békét, megértést talál. A közösségi asztal a családban vagy óvodában, akár tágabb környezetben legyen is, az összetartozást és a közösségi érzést erősíti. Olyan alkalmak ezek, ahol a gyermek szocializálódása folyamatosan és sok örömet jelentve valósul meg.

Óvodán kívüli szervezett programok:

-         közös családi kirándulások

-         közös keresztútjárás Vácott

-         múzeum- és tárlatlátogatások

-         skanzenlátogatás

-         gyermekkoncertek a Zeneakadémián

-         az Ifjúsági Ház programjai

6.8.         Munkajellegű tevékenységek

A munkára nevelés is az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja mindennapjaikat. A munka önként végzett, játékos jellegű tevékenység, amely segíti az önállóság fejlődését, valamint a közösségi kapcsolatok alakulását. Munka végzése közben a gyerekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti, társadalmi környezetükről. Legtöbbször külső irányítással folyik, a gyermektől fegyelmet és kötelezettséget igényel. Ahogy a munkavégzés egyre önállóbbá válik, úgy a gyermek egyre magasabb fokú együttműködését követeli. Közben alakul szociális magatartásuk, társaikhoz való viszonyuk. Feladatunk, hogy ráébresszük a gyermeket, hogyan segítsünk önmagán. Munkavégzés közben formálódnak, egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek. A munkafolyamat türelmes megmutatása és értékelése növeli a kitartást, az önállóság felé törekvést.

A gyermekmunka tartalma:

-           az önkiszolgálással kapcsolatos munkák: testápolás, étkezés, öltözködés

-           közösségért végzett munka: naposság, megbízásos munkák, alkalmi feladatok, a környezet rendjének megóvása, egyéni megbízatások

A munkára nevelés alapvető feltételei:

-           elegendő munkalehetőség

-           megfelelő munkaeszköz

-           a munkavégzés mozzanatainak megismertetése

-           elegendő idő a munka elvégzésére

-           megfelelő hely; az adott feladatokat kényelmesen, egymást ne akadályozva végezhessék el

-           nyugodt légkör, hogy békés hangulatban tevékenykedjenek

Az óvónőknek modellszerepe van a munkavégzésben. A munkafeladat mindig jutalom, kitüntetés, egyfajta bizalom legyen a gyermek felé. Az elismerés különböző fokozatait alkalmazva ösztönözni lehet a kevésbé dolgos gyermekeket is. Mindez növeli a gyermek kitartását, önállóság felé törekvését, miközben hozzászokik, hogy az apró munkákat, feladatokat szépen, pontosan végezze. A gyermek sokszor magától is rájön arra, hogy a többiekkel végzett tevékenységnek, munkának hamarabb mutatkoznak eredményei, örömei, ezért képes másokkal együtt dolgozni egy feladaton, vagy éppen az örömszerzésért elvállalni egy feladatot. Az a gyermek, amelyik a felnőtt segítségével látja, megtapasztalja munkája értelmét és eredményét, tudatos emberré válik.

„Semmi sem teszi a gyermeket boldogabbá, mint a haladás tudata, a legyőzött nehézségek felett érzett öröm, és az a munka, mely sohasem lankad és sohasem rombol.”

(Brunszvik Teréz eml., 83.)

6.9.         A tanulás

A gyermekek az óvodában spontán, önkéntelen módon tanulnak. Ezért az óvónő a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítja a tapasztalat és az ismeretszerzés folyamatát. Azok a tapasztalatok, amelyeket közvetlenül vagy közvetve szereznek, elősegítik a világ megismerését. A gyermekek tanulási tevékenységeinek tere, szervezeti keretformája a játék, amelynek nevelési alapelve és módszere a játékosság. A játékosság forrása lehet az eszköz, az eljárás a módszer. A gyermekekben az óvodán kívül is nagy mennyiségű spontán tapasztalat, élmény halmozódik fel. Ezeknek jelentős részét a családban, a felnőttek tevékenységének megfigyelése révén szerzi. Érdemes építeni ezekre a megfigyelésekre, mert a spontán és irányított tapasztalat és ismeretszerzés szoros kölcsönhatásban állnak egymással. A kötött és kötetlen foglalkozások kapcsán tapasztalják, hogy az óvónőtől kapott feladatok megoldása érdekében szükséges alkalmazkodniuk egymáshoz és az óvónő kéréseihez. A tanulás a gyermekek világképének alakulását is befolyásolja, hatására a gyermekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldására.

6.10.    A fejlődés jellemzői az óvódás kor végére

Az egészséges életmód kialakítása terén:

-     testápolás – önállóan mosakodnak, tisztálkodnak, felszólítás nélkül használják a WC-papírt, zsebkendőjüket használják

-     étkezés – az asztalt esztétikusan megterítik, önállóan szednek az ételből, kulturáltan, csukott szájjal étkeznek

-     öltözködés – önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat rendben tartják a szekrényben, ha melegük van, vagy ha fáznak, segítenek magukon

-     önkiszolgálás – önállóan tevékenykednek, észreveszik, ha segítségre szorul társuk vagy egy felnőtt

-     a környezet rendben tartása – ügyelnek saját személyük és környezetük rendben tartására, gondozzák a teremben és a kertben lévő növényeket

Érzelmi nevelés, szocializáció terén:

-     szeretettel kötőd6nek társaikhoz, nevelőikhez, és ezt ki is tudják mutatni

-     életük természetes része a felebaráti szeretet

-     ismerik és alkalmazzák a katolikus nevelési módot: „Dicsértessék a Jézus Krisztus! – Mindörökké, Amen.”

-     képesek reálisan megítélni tetteiket, tudnak egymás sikerének örülni, mások bánatát átérezni

-     az óvódáskor végére kialakul bennük a vágy az iskolai életre

-     szeretettel tudnak megnyilvánulni a Mennyei Atyáról kötetlen beszélgetésben, imában

-     szívesen járnak templomba óvodai közösséggel, családdal

Az anyanyelvi nevelés terén:

-     a beszédet mint játékformát is használják a nap folyamán többször

-     beszélgetéseikben kialakul a beszédfegyelem

-     élményeiket összetett mondatokban tudják kifejezni, helyes artikulációval, hangképzéssel

-     kedvenc irodalmi élményük szavait kötetlen beszélgetésükben is használják

-     képről folyamatosan tudnak történetet kitalálni

-     tisztán ejtenek minden beszédhangot

A játék terén:

-     elmélyülten, hosszú ideig képesek legyenek együtt játszani, alkotni, szerepet alakítani

-     a konstruált, barkácsolt játékaikat megőrzik, másnap továbbfejlesztik

-     a barkácsoláshoz szükséges szerszámokat biztonsággal kezelik, örömmel alkotnak

-     az érzelmileg közel álló irodalmi műveket szívesen és gyakran eljátsszák, elbábozzák

-     a kötött keretek között végezhető játékok szabályait betartják

-     vigyáznak a játékeszközökre, meghibásodás esetén segítenek az óvónőnek a kijavításban

A hitre nevelés terén:

-     használják a katolikus köszöntési módot

-     tudnak néhány ismertebb imát: Mi Atyánk, Üdvözlégy, étkezési imák, esti ima, reggeli ima

-     tudnak keresztet vetni

-     gyakorolják a keresztény szeretetet

-     megismerkednek a gyerekek a történeti Jézus életének főbb eseményeivel

-     megismerik Jézus Krisztust, mint az Atya küldöttjét, kapcsolódva a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörhöz

-     megismerik a jézusi tanítás sarkalatos elemeit

-     érthetővé, ismerőssé válnak számukra a főbb vallási szimbólumok, jelek, valamint ezek szerepe a liturgiában

-     megismerkednek az egyházi élet személyeivel, eseményeivel, kellékeivel

-     érzik, hogy ők is tagjai az egyház közösségének

-     közös áhitatélmények révén képessé válnak a személyes imádságra, de a közösségben végzett ima liturgikus formáit is gyakorolják

A velünk élő népi hagyományok terén:

-     ismernek 10-12 mondókát, 6-8 verset

-     szívesen és gyakran mondogatják kedvenc versüket, mondókájukat, és közben használják az irodalmi kifejezéseket

-     több mesét és bibliai történetet el is tudnak dramatizálni

-     szívesen nézegetnek könyveket

-     képekről folyamatosan tudnak mesélni

-     az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásai közé tartozik

Az ének, énekes játék, zene terén:

-     a gyermekek tudják a mondókákat, a hat hang terjedelmű dalokat

-     14-16 dalos játékot tudnak

-     egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza

-     ismert dalt hallás alapján, szöveg nélkül is tudnak énekelni

-     felismerik és maguk is tudnak mélyebben énekelni

-     felelgetős játékokat két csoportban, folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül is el tudnak énekelni

-     tisztán énekelnek vissza kétszer 2/4-es ütemben változatos motívumokat

-     ismerik és éneklik a halk és hangos közötti különbséget

-     felismerik a dallamot

-     dúdolásról, hangszerről sajátos kezdő, erősen eltérő vagy belső záró motívumokról

-     megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától

-     szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak, esetleg két egységnyit is

-     összehasonlítják és bemutatják a normáltempónál gyorsabbat és lassabbat

-     egyöntetűen körbejárnak szép és kicsit oldalt fordított testtartással, kézfogással

-     az egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják: dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros fogás, kifordulás, köralakítás, lépések változatos irányával

-     képesek egyensúlyváltást kiváltó mozgásokra: kilépés, dobbantás, sarokkoppantás, zárás, forgás egyedül, társsal, egy kézzel, két kézzel

-     térformákat alakítanak: kör, csigavonal, hullámvonal

-     ütőhangszereket használnak: dob, cintányér, koppantó stb.

-     felismerik és megnevezik a szimfonikus zenekar alaphangszereit

-     ismernek 8-10, vallási témájú dalt, amit a templomban is énekelnek

A vizuális nevelés terén:

-     képkialakításuk az egész lapot betölti

-     sok színt használnak

-     az arányokat jól érzékeltetik

-     az ecsettel biztonsággal bánnak

-     ismerik a kevert színeket, létre is tudják hozni

-     a kézimunkázással szívesen foglalkoznak, az eszközöket jól használják

-     az agyagból megformázott figuráik felismerhetők

-     papír vágásával, hajtogatásával, ragasztással létrehoznak ajándékokat, játékokat

-     néhány ismertebb művészeti alkotást felismernek, megneveznek

A mozgás terén:

-     a gyermekek szívesen vesznek részt a testnevelés-foglalkozáson, élvezik a mozgást

-     nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük stabilan kialakul, a térben biztonsággal tájékozódnak, ismerik az irányokat

-     ütemtartással járnak, a gimnasztikai gyakorlatokat pontosan végzik

-     labdát feldobnak-elkapnak, vezetnek helyben, egykezes felsődobással kislabdát hajítanak távolra

-     padmerevítő gerendán egyensúlyoznak

-     6-8 lépés nekifutással akadályt átugranak

-     megértik az egyszerű vezényszavakat

A külső világ tevékeny megismerése terén:

-  Matematika:

§         tudja a mennyiségeket összehasonlítani, a több, kevesebb, ugyanannyi, semmi fogalmát ismerje

§         tudja a mennyiségeket sorba rendezni tulajdonságaik szerint

§         keletkeztet halmazokat hozzátevéssel, elvétellel, és tud egyenlővé tenni

§         számfogalma biztos a tizes számkörben, és el tud számolni százig

§         tisztában van az irányokkal, és saját testén is tudja ezt jelezni

§         tud létrehozni és megnevezni egyszerű sík- és térmértani formákat: téglalap, háromszög, négyzet, körlap; kocka, téglatest, gúla, gömb

§         másolással vissza tudja adni a motívumokat: forma, irány, elhelyezkedés, szín

-   Környezeti nevelés:

§         ismerik lakásuk címét, szüleik nevét, foglalkozását

§         gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában

§         ismerik a főbb közlekedési eszközöket, tudják, hogy a vízen, a szárazföldön vagy a levegőben közlekednek

§         a testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják

§         felismerik a napszakokat

§         különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellegzetességeiket

§         ismerik a növény szót

§         tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van

§         ismernek növényekkel kapcsolatos munkákat

§         az általuk ismert állatokat csoportosítják aszerint, hol élnek

§         szívesen vesznek részt a családi és egyházi ünnepeken

A munka terén:

-     a gyermekek szívesen és gyakran vállalnak egyéni és közösségi munkát is

-     alaposan végzik a naposi teendőket

-     ügyelnek az esztétikus terítésre

-     ügyesek a kertimunkában

-     önként vállalkoznak a kisebbek megsegítésére

7.    Gyermek- és ifjúságvédelem

A gyermekvédelmi törvény szellemében az óvodapedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Biztosítanunk kell a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. A pedagógus figyeljen föl a családban jelentkező problémákra, ha szükséges, jelezze az óvoda gyermekvédelmi felelősének. Amennyiben óvodai keretek között nem tudnak segíteni, a gyermekvédelmi felelős kötelessége a gyermekjóléti szolgálatot értesíteni.

Prevenció során feltárjuk a tényeket, melyek a gyermekek fejlődését befolyásolhatják, veszélyeztethetik.

A gyermek családi helyzetének felmérési szempontjai:

-     az intézmény gyermeklétszáma

-     veszélyeztetett gyermekek száma

-     három vagy többgyermekes családok száma

-     csonkacsaládban nevelkedettek száma

-     hátrányos helyzetűek száma

-     fogyatékos gyermekek száma

-     a család szociális helyzetének ismerete

A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:

-     a gyermek személyiségét sértő megnyilvánulások

-     nevelési hiányosságok

-     egészségügyi okok

-     rossz lakásviszonyok

-     megromlott családi kapcsolat

-     italozás, kábítószer

-     munkanélküliség

-     pszichiátriai kezelés

-     váltakozó párkapcsolat

-     elhanyagoló nevelés

Kapcsolataink más szervekkel, szervezetekkel:

-     gyermekjóléti szolgálat

-     kerületi nevelési tanácsadó

-     óvodai orvos, védőnő

-     családsegítő szolgálat

8.    Szülők, gyermekek és óvodapedagógusok együttműködése

Katolikus óvodában az optimális együttműködés elengedhetetlen ahhoz, amit a katolikus óvoda küldetésének céljaként fogalmaztunk meg. Miszerint a Teremtő szellemi, lelki és testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozni. Mégpedig azoknak, akik a gyermekekért felelősek. Ez az igen nagy feladat megoldhatatlan az együttműködés nélkül. Ahhoz, hogy nevelésünk eredményes legyen, összhangban kell lennünk. Meg kell bizonyosodnunk, hogy mindkét fél ugyanazt szeretné a gyermeknek nyújtani, tehát nevelési elveink egyek kell, hogy legyenek. Ha úgy érezzük, ez még nem minden esetben van így, a szülők evangelizációjára is gondot kell fordítanunk. Ennek érdekében Szülők fóruma című előadássorozatot tartunk kéthavonta az óvodában. A kapcsolat kiépítésében segítségünkre vannak a családlátogatások. Minden gyermeket egyszer, de ha lehet, többször is meg kell látogatni otthonában. Lehetőséget kell adni a szülőknek a fogadóórák igénybevételére, havonta egyszer. Szülői értekezletet évente kétszer tartunk minden csoportban. Segíteni kell kiépíteni a szülői szervezeteket. Minden évben kétszer-háromszor játszónapot, kötetlen találkozási lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek és szüleiknek. Havonta kézműves délutánt szervezünk a szülőknek és a gyermekeknek közösen. Táncházat, különböző közös kulturális programokat, pl. múzeumlátogatás, gyermekhangversenyek.

Szorgalmazzuk a közös zarándoklatokat, kirándulásokat, azokat megszervezzük. Évente kétszer, a Veni Sancte és a Te Deum alkalmával közös szentmisén veszünk részt. Szeretettel invitáljuk az évközi időben is a családokat a templomba. Számítunk segítségükre a gyermekek előadásainak lebonyolításában, például betlehemezés, Márton-napi felvonulás, kulturális programokon (ld. Karizmák ünnepe, Máriaremete) való részvétel. Igényeljük az óvodát népszerűsítő programokban a szülők kezdeményezését illetve részvételét. Ilyen például a különböző társadalmi rendezvényeken való bemutatkozás.